Sokféleképpen teremthetünk meleget otthonunkban, de a szakemberek szerint még mindig a központi gázfűtés használata a legelterjedtebb és a legolcsóbb. A konvektorok használata elavult, a szilárd fűtőanyag tüzelésével működő cserépkályha és a gázüzemű Szieszta kályha önmagában nem költségtakarékos.
Amikor valaki új háza vagy lakása fűtésrendszerének tervezésén gondolkodik, mindig a földgázos energiafelhasználást javasoljuk. A magyar háztartások kilencven százalékában adott ez a lehetőség, és ma még mindig ez a legolcsóbb.
A jelenlegi fogyasztói árakat tekintve – ha valaki nem kedvezményesen jut fához vagy szénhez – önmagukban nem költségkímélőbbek a szilárd tüzelésű megoldások: cserépkályhás, kandallós tüzelés – magyarázta Karsai Ferenc épületgépész-mérnök, az egyik szegedi tervezőiroda vezetője, akitől azt is megtudtuk: a konvektorok kivitelezése olcsóbb, mint a központi fűtésé, de üzemeltetésük harminc százalékkal drágább, mert rossz a hatásfoka. A propán-bután gázzal működő Szieszta kályhákat pedig csak olyan víkendházban érdemes fűtésrásegítőként használni, ahol nincs jobb megoldás. Ha nem jól szellőző térben működik, nagyon veszélyes, hiszen nem vezeti el kémény az égésterméket. A szakember elmondta: ma a legkomfortosabb és a legkörnyezetkímélőbb a villanyfűtés. Működtetéséhez nem kell kéményt és kazánt építeni, harminc százalékkal olcsóbb is, de a gázüzemű központi fűtési rendszereknél körülbelül háromszor drágább üzemeltetni. Míg egy átlagos lakás havi gázfűtésszámlája körülbelül 20 ezer forint, ugyanez villanyfűtéssel akár 50-60 ezer is lehet.
– Korábban fával és szénnel fűtöttünk. Mára már kiépítettünk egy vegyes tüzelésű kazánt, így akár szilárd fűtőanyaggal, de gázzal is felmelegíthetjük otthonunkat a téli hónapokra. Tapasztalataink szerint százhúsz négyzetméteres családi házunk felfűtése nem lenne feltétlenül olcsóbb tűzifával, ráadásul kényelmetlenebb is, így gyakrabban használjuk a modernebb technológiát – magyarázta egy tiszaszigeti háztulajdonos.
A makói Nagy Jenő is arra törekszik, hogy minél olcsóbban megússza a hideg hónapokat.
– Kezdetben konvektorokkal fűtöttem, de praktikusabbnak találtam, hogy a nappaliba vegyes tüzelésű kályhát szereltessek. Így amellett, hogy sokkal hangulatosabbá váltak a téli esték a szobában, a fűtésrásegítéssel körülbelül ötezer forintot spóroltam havonta. Ezen a télen egy teljesen új rendszerrel próbálkozom: a nappalinkba kandallót építettem, amely speciális technológiával a központi fűtéshez szükséges vizet is felmelegíti – mondta a háztulajdonos, aki azt is elárulta, négyszázezer forintjába került a berendezés, ami körülbelül három-négy év alatt térülhet meg. Már megvásárolta a télire szükséges famennyiséget, a harminc mázsa bükkért ötvenezer forintot fizetett. Úgy gondolja, márciusig a fűtésre már nem kell többet költenie.
Sokakban felmerülhet az a kérdés is, központi fűtés kiépítésénél a radiátoros vagy a padlófűtéses technológiát érdemes-e választani. A szakemberek szerint a padlófűtés lassabban melegíti fel otthonunkat, viszont sokkal tovább tartja a meleget, körülbelül tíz százalékkal energiatakarékosabb, és kellemesebb hőérzetet is nyújt.
Alternatív lehetőségek
Egyre többen kombinálják a hagyományos központi fűtést modern alternatív lehetőségekkel. A háztetőre szerelt kollektorok segítségével hasznosítják a napenergiát, geotermikus fűtési rendszert építenek ki, melynek lényege, hogy a fagyhatár alá mélyen leásnak a talajba, és a melegebb talajvizet vezetik az épület rendszerébe. A korszerű fűtésrásegítő technológiák nyugaton már elterjedt módszernek számítanak. Energiatakarékosak, de kiépítésük drága, hosszú évek alatt térül csak meg az áruk.
