Az ún. szegélyfűtés, ami annyit jelent, hogy az oldalfalak alján, és a padló szintjén, mint padlószegély vezethető el. Helyigénye csekély, mert a 11 cm széles radiátor burkolatok csak 2,5 cm szélesek, így a falak teljes hosszában sem okoz problémát a fűtőbetétek folyamatos felszerelése. Tetőterekben, új épületeknél megfelelően kialakított fal süllyesztékbe szerelve a fal síkjával egy szintbe is hozható (1). Előnyei a radiátoros (2) és a padlófűtéssel (3) szemben a kiegyenlített, poráramlás-mentes szobahőmérséklet már alacsonyabb hőmérséklet mellett is (4), mégpedig a helyiség egész légterében.
 

A mágneses térnek a szénhidrogénekre gyakorolt hatása már bizonyított. 1994- ben Oláh György professzort a Svéd Királyi Tudományos akadémia a legmagasabb elismeréssel jutalmazta. Kutatásainak eredményei fontos felismerést jelentettek. A szerves kémiai folyamatok sokáig feltételezések voltak. Régóta tudjuk, hogy azokra az anyagokra, amiben szén található, van hatása a mágneses térnek. Gondoljunk a tiszta vasra, a mágneses tér nem hoz létre észlelhető változást. Míg azokban a vasféleségekben, amelyekben szén található a mágnes magához vonzza a vasat. Így könnyebb elképzelni, hogy a szénhidrogén molekuláiban található szénre is hatással van a mágneses kezelés. Mivel a gázokban a molekulák egymáshoz kötöttsége lazább, mint a folyadékokban vagy a szilárd halmazállapotban, ezért könnyen elképzelhető, hogy a mágneses kezelés legnagyobb eredményei gáz területén mutatkoznak.