A hagyományos, vízkeringetéses padlófűtés kiépítése sok helyet és befektetett munkát igényel. Ezzel szemben az elektromos padlófűtés alternatívát kínál azoknak, akik kedvelik az egyszerű, könnyen kezelhető és jó hatásfokú fűtési rendszereket.

Számos indok lehet elektromos fűtés használatára, attól függően, hogy kizárólagos vagy kiegészítő fűtésről van-e szó. Kizárólagos fűtésre leggyakrabban ott használják, ahol nem, vagy nagyon költségesen lehetne egyéb fűtésrendszert kiépíteni. Ide sorolhatók a télen időszakosan használt épületek (pl. nyaralók, hétvégi házak), de a műemlék jellegű épületek is, hiszen a legkisebb bontással, átalakítással komfortos padlófűtés hozható létre.
Kiegészítő fűtésként még sokoldalúbban lehet használni, például konyhákban, fürdőszobákban (akár radiátoros fűtés mellett) komfortnövelő padlófűtésként. A kiegészítő padlófűtés másik előnye, hogy átmeneti időszakokban (tavasszal, ősszel) a hűvösebb napokon a meglévő fűtésrendszertől függetlenül, önállóan be lehet kapcsolni anélkül, hogy az egész ház/lakás fűtését el kellene indítani.
Mivel az elektromos padlófűtés "határterületnek" tekinthető (épületgépész határozza meg a beépítendő teljesítményt, és villanyszerelő építi be a fűtést), fontos a szakmák közötti megfelelő információcsere. Általánosságban elmondható, hogy az 1 m2-re vetített teljesítmény kb. 70-150 W között mozog a helyiség fajtájától és a fűtés módjától függően. Kizárólagos fűtés beépítésekor pontos hőtechnikai számítást kell végezni, hogy a fűtés a lehető legoptimálisabb legyen, így fontos, hogy szakember segítségét kérjük.
Attól függően, hogy milyen burkolatrétegbe lehet a fűtőkábeleket beépíteni, több kábeltípus alkalmas beltéri padlófűtésre. A legnépszerűbb megoldás az úgynevezett fűtőszőnyeg vagy fűtőszövet, ami nem más, mint egy hálóra szerelt vékony fűtőkábel. Ez elsősorban lakásfelújításoknál hasznos. A fűtőszőnyeg a járólap alá, flexibilis ragasztóba építhető, így csak pár mm helyet foglal el.

A fűtőszőnyeg beépítése

A fűtőszőnyeg beépítéséhez nem szükséges más adottság, csak egy sima alap és a közelben egy 230 V-os csatlakozási lehetőség. A fűtőszövetet simán, redő és ránc nélkül kell fektetni. A sima és portalanított felületre a fűtőszövet csomagjában lévő kétoldalas ragasztó segítségével 50 cm-enként leragasztjuk vagy kifeszítés után kábel tiplivel leszorítjuk. Aljzatkiegyenlítés előtt mindenképpen le kell rögzíteni, mert a folyékony kiegyenlítő felemelheti a szövetet. Ezután 4-5 mm vastagságban flexibilis csemperagasztóval befedjük a fűtőszövetet, majd simára lehúzzuk.
Közvetlenül erre a rétegre kerülhet rá a burkolat. Amennyiben a burkolásnál gondot okoz az így lefektetett 4-5 mm vastagságú terület szintbeli eltérése a környezettől, úgy a fűtőszövet környezetét csemperagasztóval vagy önterülő aljzatolással egy szintre hozzuk, és ezután burkolunk. Természetesen a csemperagasztó, aljzatkiegyenlítő stb. felhasználásánál szigorúan be kell tartani a gyártó által előírt technológiai utasításokat. Csak flexibilis, a padlófűtésre alkalmas anyagokat szabad használni!
A fűtőszövet lerakása után, a burkolás előtt célszerű a csemperagasztó kötését megvárni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy akár közvetlenül a fűtőszövet lerakásával egy időben elvégezhető a burkolás is, aljzat kiegyenlítés nélkül. Ilyen esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a fűtési rendszert semmiképpen nem szabad addig bekapcsolni, amíg a padlóburkolat a felületen teljesen meg nem kötött.
Burkolatként bármilyen hidegburkolat szóba jöhet; a javasolt vastagságban, típustól teljesen függetlenül. Az úgynevezett melegburkolatoknál (szalagparkettánál, laminált padlóburkolónál, padlószőnyegnél stb.) ügyelni kell arra, hogy a gyártó cég által padlófűtésre ajánlott burkolatot válasszuk. Ugyanez vonatkozik a műanyagpadlókra is.
Az előzőekben felsorolt burkolatokat - a hidegburkolat kivételével - célszerű a padló kiegyenlítése után, a kiegyenlítőréteg teljes száradása, kötése után fektetni. A csemperagasztóként, fektetőhabarcsként a gyártók által külön padlófűtésre kidolgozott és padlófűtésre ajánlott csemperagasztót kell használni. (A padlófűtés burkolóanyagairól részletesebben az Ezermester 2007 júniusi számában olvashatnak, "Ami a padlófűtés felett van" címmel.)

Szabályozás

Az elektromos padlófűtés nagy előnye, hogy rendkívül pontosan szabályozható. Többféle termosztát közül lehet választani a beépítés módjától és a felhasználói igényektől függően. A legtöbb esetben padlóérzékelővel ellátott készülék ajánlható, amellyel a padló hőmérséklete alapján lehet a fűtést szabályozni. Ezen kívül létezik olyan típus, ami a helyiség hőmérséklete alapján kapcsol, illetve olyan is, ami a levegő és padló hőmérsékletét egyaránt figyelembe veszi. Kapható időkapcsolóval egybeépített termosztát is, amely a hét minden napjára programozható.
Ha az elektromos padlófűtést megfelelően tervezték és építették be, hosszú élettartamú, karbantartást nem igénylő, csendes fűtés lesz az eredmény. Sajnos azonban előfordulhatnak olyan problémák, amelyek a szakszerűtlen kivitelezésből, helytelen tervezésből adódnak. Buktatója lehet egy ilyen fűtésnek az is, ha a villanyszerelő ugyan megfelelően építette be a kábeleket, de például betonozáskor megsértik azokat. Szerencse viszont, hogy mivel elektromos rendszerről van szó, megfelelő műszer segítségével a hiba könnyen feltárható és javítható.
Egyre népszerűbb az autóbehajtók, lépcsők, járdák, ereszcsatornák jégtelenítése, valamint vízvezetékek elfagyás elleni védelme. Kültéri fűtésekhez teljesen automatikus rendszer is használható, ami a hőmérséklet és a nedvesség függvényében kapcsolja a kábeleket.

Az elektromos padlófűtés előnyei:
- kis helyigény,
- nincs mozgó, kopó alkatrész,
- széles termosztát-választék,
- nem igényel karbantartást,
- igénytől függően minden helyiség külön szabályozható,
- nem szükséges kazánhelyiség, kéményrendszer,
- nincs környezetre és egészségre ártalmas károsanyag-kibocsátás.

Bérces Balázs
forrás: http://ezermester.hu