A napenergiát két csoportba sorolhatjuk, úgymint Hő- és Fényenergia. A Fotovoltikus cellák (PV) félvezető-alapú technológiát használva alakítják a napfényt közvetlenül elektromos árammá, amely azonnal felhasználható, vagy akkumulátorokban tárolható. A fotovoltikus paneleket egyre szélesebb körben használják, mert sokoldalú és könnyen felszerelhető bármilyen épületre. Tiszta, megújuló enrgiát biztosítanak és több helyen kiválthatják vagy kisegíthetik a vezetékes áramot. Vezetékes áramellátás nélküli területeken, segélykérő telefonok esetében megbízható megoldást jelenthetnek. Hátrányuk a magas előállítási költség és az alacsony (13%-15%) hatásfok. A hőenergia hasznosításakor ennél 4-5-ször magasabb a hatásfok, ezért ebben az esetben az egy egységre jutó enrgia előállítási költsége lényegesen alacsonyabb.
A napenergia felhasználható épületek passzív fűtésére bizonyos építőanyagok és megfelelő építészeti megoldások révén, vagy közvetlenül víz melegítésére. A világ sok részén a szoláris vízmelegítő rendszerek ma már versenyképes alternatívát nyújtanak a hagyományos - elektromos, gázfűtéses - megoldások helyett.

A napból nyert hőenergia számos célra használható, használati melegvíz előállításra, épületek fűtésére, sőt, absorpciós forróvíz hajtású hűtés alkalmazásával még légkondícionálásra is.

A napenergia és más megújuló energia felhasználásával kevésbé függünk a fosszilis tüzelő-anyagoktól, ezáltal közvetlenül csökkentve a CO2 kibocsátást. A széndioxid kibocsátás hatással van a globális felmelegedésre, ami ma a környezetvédelem egyik fő kérdése. Egy átlagos háztartás akár 20%-kal is csökkentheti a CO2 kibocsátását IST napkollektorok telepítésével!

Síkkollektorokat évtizedek óta használják, különösen Nyugaton. A vákumcsöves kollektorok szintén használatban vannak 20 éve, de korábban - bár lényegesen (kb. 10x) hatékonyabbak - a magas előállítási költségek miatt kevesen engedhették meg maguknak a használatukat. Ez már a múlt!

Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a vákumcsöves napkollektorok termelése, ami óriási csökkenést eredményezett az előállítási és alapanyag költségek terén. Ez azt jelenti, hogy ma már összemérhető a vákumcsöves rendszerek ára a síkkollektorokéval és nagyobb hatékonyságuk miatt a vákumcsöves kollektorok képezhetik a szoláris vízmelegítő rendszerek alapját.

A vákumcsöves napkollektorok párhuzamosan egymás mellé helyezett üvegcsövekből állnak.


A tisztán üveg kollektorok két koncentrikus üveg csőből állnak, amelyek egyik végükön össze vannak forrasztva. A belső cső külső felülete elnyelő réteggel kezelt, amely nem sugározza vissza a befogadott hőt. A levegőt a két cső közül kiszívják, ezáltal ott kiválóan szigetelő vákum keletkezik, amely mind a konduktív, mind a konvektív hőveszteséget kiküszöböli. Ezek a kollektor csövek kiválóan teljesítenek felhős vagy hideg napokon is. Mivel a cső tisztán üvegből készül, ezért a rossz szigetelés miatti vákum-vesztés kizárt. A tisztán üveg kollektorok különböző hőátadási megoldásokkal készülhetnek, úgymint átfolyásos, U-cső vagy hővezető (heat-pipe). Az IST csövekben nagy hatékonyságú hővezetőt (heat-pipe) alkalmazunk.
Az üveg-fém összeállítású csövek egyetlen üvegcsőből állnak, aminek a belsejében szintén vákum van. A csőben egy elnyelő réteggel ellátott lapos, vagy hajlított alumínium lemez van, ami vagy egy réz hővezetőhöz (heat-pipe), vagy pedig egy vízcsőhöz csatlakozik. Ez a típus nagyon jó hatásfokú, de a gyakori vákum-vesztés, ami az üveg-fém csatlakozásnál a hőtágulási különbségek miatt következik be, sok problémát okoz. A tisztán üveg kollektor csövek ugyan kevésbé hatékonyak, de sokkal olcsóbbak és megbízhatóbbak.