A központi fűtés érdekes példája a következő műszaki megoldás, amelynek elvi működése azonos az etázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűztér tűzrácsába a kandallóba van beépítve, a tűztér hátfalával párhuzamosan. mint egy hőcserélő csőregiszter. A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterű kandallóba egyaránt beépíthetjük. Sőt utólag is beépíthető hagyományos rendszerű falazott kandallókba. A hőcserélőt és a kandallót is a fűtési igénybevételre méretezik.

A meleg vizes fűtőberendezés másik kialakítási lehetősége, ha az épület központi fűtési hálózatára kötjük a kandallóban termelt meleg vizet.

Elő- és utószezonban így megoldható a teljes fűtés, télen a kiegészítő fűtés és a hőcserélőkön keresztül a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkalmazása csak rendkívüli esetben javasolható, mert megépítése költséges. A korszerű fűtési rendszerek fejlesztésének eredményeként kandallókat, főként kandallóbetéteket ma már az összes energiahordozó-fajtához (fa-, szén- és gáztüzeléshez) gyártanak. Különösen érdekes a gázüzemű kandalló. Ennek két változata ismert. Az egyik, hogy zárt tűzterű kandalló üvegezett ajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés légcsatornákon keresztül és sugárzó hővel történik. A másik, hogy a nyitott vagy zárt kandallók alternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben, meleg vizes központi fűtési kazánként üzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazai szabványok a nyílt égőterű kandallókban gázfűtést nem engedélyeznek, míg a zárt tűzterű kandallók üzemeltetése ha a gázhasználatra vonatkozó előírásokat teljesítik lehetséges.